Officium de Cruce
Voces Æquales

voces.hu

1997
Fonó Records FA-022-2

1997. január 23-28
Angyalföldi Református Templom (Frangepán utcai templom), Budapest

1 - Josquin DESPREZ: O Domine Jesu Christe   [6:53]
2 - Lamentatio prima   [3:12]
3 - Cipriano de RORE: Nulla scientia melior   [6:47]
4 - Lamentatio secunda   [2:32]
5 - Cipriano de RORE: Tribularer si nescirem   [5:33]
6 - Oratio Jeremiae prophetae   [2:22]
7 - Cipriano de RORE: Plagne quasi virgo   [5:40]
8 - Pange lingua gloriosi (1-5)   [3:06]
9 - Loyset COMPÈRE: Officium de cruce   [15:03]
10 - Pange linga gloriosi (6-10)   [3:23]
11 - O mors
Cipriano de RORE: Misere mei Deus (1. pars)   [3:45]
12 - Plangent eum
Cipriano de RORE: Ecce enim (2. pars)   [4:06]
13 - Attendite
Cipriano de RORE: Ne projicias me (3. pars)   [5:45]
14 - O crux gloriosa   [2:07]
15 - Loyset COMPÈRE: Crux triumphans   [4:30]






Források:

#1, 9: Motetti de passione... 1503, Petrucci/Venetia (Biblioteca Civico, Bologna)
#2, 4, 6, 11, 12, 13, 14: Pálos Antifonále, XV. század vége, Zágráb
#3, 5, 7: Cipriano de Rore: Motetta nunc primam... 1545, Gardano/Venetia (Bibliothek der Hansestadt Lübeck)
#8, 10: Ferences Himnárium, XV. század, Csíksomlyó
#11, 12, 13: MS. 10. Biblioteca Ambrosiana, Milano
#15: Motetti A 1502, Petrucci/Venetia (Biblioteca Civico, Bologna)






Voces Æquales

Bárány Péter • kontratenor
Gavodi Zoltán • tenor
Gyulai Csaba • tenor
Koncz András • bariton
Mizsei Zoltán • bariton
Demjén András • basszus

Officium de Cruce
Gregorián énekek a Pálos Antifonáléból (XV. század) és a csíksomlyói Ferences Himnáriumból (XV. század)
Rore, Compère és Josquin műveiből

A ZSOLOZSMA, a napszakokat megszentelő Isten-dicséret évszázadok óta az Egyház hivatalos, közös imádsága. Az 5. században Szent Benedek által megszilárdított rendszer nyolc, egymást nagyjából három óránként követő „hórát” jelöl ki a közösség számára, melyek időpontjait gyakran összekapcsolták a szenvedéstörténet eseményeivel. Lemezünk szerkezetét a régi gyakorlatnak megfelelően két hórából összevont éjszakai-hajnali imaóra, a Matutinum-Laudes adja. Ez a sötétségben kezdődő, a nap első sugarának fényénél véget érő imaóra különös drámaiságával járul hozzá Krisztus szenvedésének megjelenítéséhez a Szent Három Nap liturgiájában. Míg kint egyre növekszik a fény, addig a templomban fokozatosan csökkentik a világítást. Egy tizenöt gyertyát tartó triangulumot (háromszögletű gyertyaállványt) helyeznek a szentélybe, melyen egyenként oltják el a fényeket, míg a szertartás végén a legfölső gyertya marad egyedül égve, a magára hagyott Jézus jelképeként.

A lemez gerincét képező zsolozsma-óra tételeit, melyek csak jelzésszerűen utalnak annak teljes szerkezetére, Rore zenéjével és gregorián énekekkel szólaltatjuk meg. A Matutinum egyszólamú olvasmányai, a lamentációk a három nap három különböző dallamán hangzanak fel. Ezekre ötszólamú responzóriumok válaszolnak, melyek közül csak a harmadik nagyheti tétel. Az első darab valószínűleg humanista szövegre íródott, míg a második nagyböjt első vasárnapjának hajnali liturgiájában szerepel. A Laudes-zsoltárt három nagyszombati antifóna szakítja meg, a keresztről szóló költeményt pedig szerzetesi hagyományok szerint két részletben, a két imaóra himnuszaként énekeljük. A közéjük beékelt paraliturgikus szöveg három szakaszból áll. Első sora Jézus nevének ünnepére íródott, a második egy nagyheti tétel Krisztus engedelmességéről, míg a szöveg legnagyobb, harmadik része egy Európa-szerte ismert középkori rímes hóra-ének, mely a Nagypéntek eseményeit meséli el az elfogatástól a sírbatételig, összekapcsolva azokat a zsolozsma időpontjaival.

Szinte semmit nem tudunk a motetta-ciklus liturgikus helyzetéről. Talán az egyes hórákhoz kapcsolva, vagy valamilyen nagyheti (esetleg egyéb, a keresztről szóló) magánájtatosság keretében énekelhették. Lemezünk záró motettája, mely az Officium de cruce testvérdarabja, és az előtte felhangzó gregorián nagy antifóna már a kereszt győzelméről énekel, és a feltámadás örömhírét vetíti előre. A nyitódarab szövege – Jézus képmása előtti kegyes imádság – ezúttal egy-egy könyörgéssel összekapcsolva szintén a szenvedéstörténetet írja le, a közös liturgiára való egyéni előkészület kísérőjeként.


CIPRIANO DE RORE (1515/6-1565)
Hírnevét elsősorban madrigáljainak köszönheti, melyeket nem csak kortársai, hanem a következő generációk is csodáltak előremutató stílusuk miatt. Motettáira szigorú hangnemi szerkesztettség, bőséges szövegfestés és a zenei figurák gyakori alkalmazása jellemző. Életének két különböző szakaszából hallhatunk szerzeményeket. A korai Miserere mei Deus szigorúan polifón szerkesztésű, hosszú imitációkkal, különleges hangzást eredményező szokatlan szólamambitusokkal, a skála szinte minden fokára érkező zárlatokkal végigkomponált mű. A három bonyolult szövésű, gazdag harmóniájú responzórium a későbbi évek termésének szép példája.

LOYSET COMPÈRE (c. 1440-1518)
Korának egyik legtöbbet kísérletező szerzője. Különös figyelmet érdemelnek gyönyörű chanson-motettái és úttörő jellegű négyszólamú chansonjai. Milánói tartózkodásának termése három szubsztitúciós mise, mely az ambrózián liturgia sajátossága. (Talán lehet valamiféle kapcsolata ehhez a repertoárhoz az Officium de cruce-nak is.) Darabjai mögött mindig hallhatjuk az énekes szerzőt, akinek a szólamok könnyed vezetése, az áttekinthető frázisok és a kompozíció egyensúlya a legfontosabb. A felhangzó darabok zenéje akkordikus részek, rövid, laza imitációk és közéjük illesztett duettek építménye. A virtuóz énekszólamokat és az érzékeny szófestések világias hangulatát a korban szokatlanul egységes motettává fogja össze a szöveg és a szerző.

JOSQUIN DESPREZ (c. 1440-1521)
A reneszánsz egyik legjelentősebb szerzője, korának leghíresebb mestere. Sokáig a zene fejedelmeként tisztelték. Világi és egyházi műveiben egyaránt új stílust fejlesztett ki. A lemezen felhangzó művében tőle szokatlan módon végig négy szólamban komponál, duettek nélkül, s csak az utolsó részben ad helyet rövid imitációknak. A mély fekvés, a különlegesen szép akkordfordulatok, a váratlanul megcsillanó homofón részek és a kifejező zenéjű nyitó szavak teszik ezt a darabot egyik legszebb szerzeményévé.

notes in english