discogs.com
1985
Hungaroton SLPX 12575
1983
Hungaroton Stúdió
A
1 - Magyar táncok I. [4:33]
a) Bergamasca
b) Chorea polonica
c) Proportio
d) Pajkos tánc
e) Tánc
f) Ötödik tánc hatodon
g) Apor Lázár tánca
h) Apor Lázár tánca (népi változat)
i) Apor Lázár tánca
j) Ötödik tánc hatodon
2 - Angol táncok és dalok [10:06]
a) John ADSON: Intrada
b) John DOWLAND: My Lord Willobies Welcome Home
c) Antony HOLBORNE: Novel's Galliard
d) John BULL: A Gigge
e) John DOWLAND: Fine Knacks for Ladies
f) Thomas CHAMPION: Jacke and Jone
g) Anonymus: Drewries Accordes
3 - Olasz táncok és dalok [4:47]
a) Giovanni GASTOLDI: Il prigioniero – Lo spensierato – Il
fortunato
b) Orazio VECCHI: Imitatio
4 - Hans & Melchior
NEUSIDLER: Táncok [5:45]
a) Der Fuggerin Tanz
b) Hupff auff
c) Ein welscher tantzt
d) Proportio
e) Wascha mesa
f) Proportio
g) Der Juden Tantz
B
1 - Német és németalföldi táncok [7:54]
a) Valentin HAUSSMANN: Gagliarda
b) Tylman SUSATO: Bataille – Proportio
c) Anonymus: Je ne scay pas comment
d) Anonymus: Je suis d'Alemagne
e) Jacques BARBIREAU: Schon lief
f) Claude GERVAISE: Branle I – Branle II
2 - Olasz dalok [6:26]
a) Sigismondo d'INDIA: O che gradita
b) Claudio MONTEVERDI: Si dolce č’l tormento – La mia Turca
3 - Magyar táncok II. [7:30]
a) Hajdútánc I
b) Bátya, bátya
c) Intermezzo
d) Hajdútánc II
e) Danza
f) Báthori-tánc
g) Chorea
h) Deutscher Tanz
i) Ungaresca
Bakfark Consort
Benkő Dániel
Kiss Ina Mária • alt (A/3)
Lugosi Melinda • szoprán (A/3)
Andrea von Ramm • mezzoszoprán (B/2)
Verebics Ibolya • szoprán (A/3)
Blazsó Sándor • basszus (A/3)
Kállay Gábor • tenor (A/3)
Alastair Thompson • tenor (A/2)
Zákányi László • tenor (A/3)
Babos Gyula • vihuela (A/1, 2, 4), orpharion
(A/4)
Benkő Dániel • barokk gitár (A/1), gitár
(A/1,
3, B/1, 3), lant (A/1-4, B/1-3), orpharion
(A/2-4, B/1-3),
vihuela (A/3, 4, B/1,
3), antik cintányér (B/1)
ifj. Csoóri Sándor • duda (B/3)
Czidra László • szopraníno-furulya (A/1), szoprán-furulya
(A/1-3, B/1, 3), alt-furulya (A/1, 4,
B/1, 3),
tenor furulya (B/3), szoprán-görbekürt
(A/1, 2, B/3)
Egressy Károly • harsona (A/2, B/1)
Éri Péter • töröksíp (B/3)
Gábor Júlia • basszus-görbekürt (A/1, B/3), tenor-dulcián
(B/3), basszus-dulcián (A/2, 4, B/1)
Gergely György • trombita (A/2, B/1)
Harsányi Zsolt • alt-dulcián (B/1), tenor-dulcián
(A/1, 4), basszus dulcián (A/1-4, B/1,
3), kereplő (A/1, B/1),
alt-furulya (A/2,
B/1), tenor-furulya (B/1),
basszus-furulya
(B/3), basszus-görbekürt (A/3, 4, B/3)
Hegedűs Sándor • szoprán-görbekürt (B/1)
Horváth Gusztáv • bőgő (A/1), kontrabasszus-viola
da gamba (B/3)
Horváth Kornél • csörgők (A/1, 2), cabaza
(A/1, 3, 4), köcsögdob (A/1, 4), csörgődob
(A/2, B/3), kasztanyetta (A/2),
kolomp
(A/2), fadob (A/3), indiai
harangsor (A/3, 4, B/3), antik cintányér (A/4),
taps (A/4), konga (A/4, B/1), claves
(B/1), cserépdob (B/3)
Hőna Gusztáv • harsona (A/2, B/1)
Izsák Marianna • klavichord (A/2, 3)
Kállay Gábor • tenor-furulya (A/4), basszus-furulya
(A/2, B/1)
Karácsony János • köcsögduda (A/1), orpharion
(A/1), gitár (A/4), taps (A/4),
cintányér (B/1)
Klembala Géza • szoprán-görbekürt (A/3), alt-görbekürt
(A/2), tenor-görbekürt (B/1), köcsögduda
(A/2), tenor-furulya (A/4),
basszus
furulya (A/3), béka (A/4), taps
(A/4)
Kőszegi Imre • kisdob (B/1)
Lampert Elvira • diszkant-pommer (B/1)
Lévai Péter • nikolópommer (A/4), alt-görbekürt
(B/1)
Lőrincz László • szoprán-görbekürt (A/1), alt-görbekürt
(B/3), basszus-görbekürt (B/1), szoprán-furulya
(A/2, 3),
alt-furulya (A/2, B/3), tenor-furulya
(A/2, B/3), basszus furulya (A/3),
szopranínó-furulya
(A/3)
Ökrös Oszkár • cimbalom (B/3)
Parov Nikola • gitár (A/1), ciszter (A/2,
4, B/3), ud (A/4), csörgődob (B/1),
fadob (B/1)
Pászthy György • szopranínó-furulya (A/1, 3, B/3),
szoprán-furulya
(A/1-4, B/1, 3), alt-furulya (A/3, B/1),
tenor-furulya (B/3),
basszus-furulya (A/1),
töröksíp (A/1, B/3), nádsíp (A/2),
pikoló (A/2), cabaza (A/4),
duda
(B/3), kettőssíp (B/3)
Presser Gábor • csembaló (A/2)
Toyokiho Satoh • lant (A/2)
Solti János • csengettyűk (A/1), kereplő
(A/1),
csörgődob (A/1-3), chekere (A/1,
B/3), claves (A/1, B/3), fadob (A/2),
kolomp (A/2), kasztanyetta (A/3),
triangulum (A/3), antik cintányér (B/1),
nagydob (B/1), béka
Somorjai István • trombita (A/2, B/1)
Szabó László • trombita (A/2, B/1)
Szíjjártó Csaba • brácsa (A/1), citera (A/1),
diszkant-fidula (A/1-4, B/1-3), hegedű (A/1,
B/3), tekerőlant (A/1, B/3),
alt-viola
da gamba (A/3, 4, B/3), doromb (B/3)
Tabányi László • brácsa (A/1), viola da
braccio (B/3)
Georgios Tzotzoglu • ütőgardon (A/1), csörgődob
(A/1, B/1), darabukka (A/1, B/3), antik
cintányér (A/3), fadob (A/3),
cserépdob
(A/3, 4, B/1), taps (A/4), triangulum
(A/4),
köcsögdob (A/4, B/1)
Ujházy László • láncosbot (A/1), alt-pommer
(A/1, B/1), alt-furulya (A/4, B/1), tenor-furulya
(A/2, 3), basszus-furulya (A/2, 3),
kontrabasszus-furulya
(B/3), alt-görbekürt (A/2), tenor-görbekürt
(A/2, 3),
basszus-görbekürt (B/1), tenor-schalmei
(A/3, B/1)
Zsoldos Béla • béka (A/1), triangulum (A/1),
láncosbot (A/1, 2, B/3), cintányér (A/1,
3), csörgődob (A/1, 3, 4, B/1, 3),
köcsögdob
(A/1, 4, B/3), cabaza (A/2), guiro
(A/3), harangjáték (A/3, 4), fadob
(A/4),
taps (A/4), vibrastep (A/4), kasztanyetta
(A/1, B/3), üstdob (B/1)
Reneszánsz Pop
Reneszánsz és pop? Hogy jön
össze ez a két, időben és térben oly távoli fogalom? Reneszánsz
popváltozatban? Tehát bossanova vagy netalán diszkó-ritmussal láttuk el
a reneszánsz kor egynéhány táncát? Ha ezt akartuk volna, akkor
beatzenekarral elektromos hangszereken, szintetizátorokon játszanánk.
A mi szándékunk egyszerűen csak az volt, hogy az általunk tízegynéhány
év óta pódiumon és lemezen játszott darabokból a legnépszerűbbeket,
amelyek nekünk is a legjobban tetszenek, amelyek a mai közönségnek is,
és amelyek a saját korukban is a legelterjedtebbek voltak, egymás mellé
tegyük, és egy csokorban átadjuk a hallgatóknak.
A reneszánszot tágabb értelemben vettük, így John Dowland,
aki már kortársa Monteverdinek, a nagy barokk
mesternek, a lemezünkön még mindig reneszánsznak számít, hasonlóképpen Sigismondo
d'India is. Németalföldi mestereket is idézünk, mint például Jacques
Barbireaut, akinek a muzsikája és hatása átnyúlik a XVI.
századra is. De visszafelé is tekintünk. A magyar táncok között XIV–XV.
századi tánc is felbukkan. Tehát nem modernesített régi zenét játszunk,
hanem igyekszünk a régi zenét modernül interpretálni.
A műsoron szereplő művek két csoportra oszthatók: magyar táncok és
nyugat-európai muzsikák. A Neusiedler-tó (Fertő-tó) mellől
Nyugat-Európába származott Neusidler-testvérek
muzsikája a kettő közötti határesetet jelenti. Az ő életművükön látszik
a leginkább a popnak, a népzenének és, mondhatjuk, a klasszikus zenének
békés egymás mellett élése. Hans Neusidler éppúgy
írt többszólamú fantáziákat, mint ahogy komponált leghétköznapibb,
bizonyos körök által lenézett táncokat, utcazenéket (Gassenhauer), de
írt olyan karakterdarabokat, mint cigánytánc, koldustánc, zsidótánc
stb. Az itt felhangzó műveik feldolgozása fordítva történt, mint ahogy
a reneszánszban szokás volt. Akkor ugyanis a 4 vagy 5 szólamú
partitúrába, jobban mondva partitúrák nem lévén, a szólamkönyvekbe
lejegyzett táncokat, a korabeli lantosok intavolálták: átírták saját
hangszerükre és kidíszítették. A Neusidlerek viszont lantra írtak, és
ezeket a lantra írt darabokat írtuk mi vissza többszólamra és a táncok
karakterének megfelelően hangszereltük mind kelet-, mind nyugat-európai
hangszerekre. Ezért senki se csodálkozzon, ha olyan hangszerek
szólalnak meg, mint a töröksíp, a pommer, az avarkori kettős síp (első
magyar hangszer), a kereplő stb.
Nyugat-Európa nagy kultúrcentrumainak zenéjéből egy-egy blokkra való
szólal meg. Képviselve van ízelítőnek az Erzsébet-kor Angliája, Velence
és Itália egyéb részei, Németország és a Németalföld is. Thomas
Campion Jacke and Jone-ja popdarab. A
feldolgozói a vidéki muzsikus „bandák” kissé szervezetlen játékát
idézik. Antony Holborne ötszólamú Novel's
Galliardja az Erzsébet-kor egyik legihletettebb darabja –
utána más ritmizálással csembalón is felcsendül. John Dowland,
a korszak egyik legnagyobbjának alkotásait madrigál és tánc képviseli.
A táncot bizonyos Lord Willobies csatából való
hazatérésére írta két lantra.
A XVI-XVII. század fordulóján Itáliában Orazio Vecchi
és Giovanni Gastoldi művei a legnépszerűbbek. Rövid
megszakítással a mai napig is tart népszerűségük. Nincs olyan kórus,
nincs olyan hangszeres együttes, mely Gastoldi 3 vagy 5 szólamú
Balettjeit ne játszaná és ne tartaná állandó repertoáron. Ritkábban
szólalnak meg a néhány évtizeddel későbbi korok nagy művészeinek, Claudio
Monteverdinek és Sigismondo d'Indiának
darabjai. Előadásuk a szerzők által kiírt eredeti díszítésekkel is
rendkívüli nehézségek elé állítják az előadót, az énekest. Hát még ha a
kor gyakorlatának megfelelően, mint itt is, Andrea von Ramm strófánként
egyre virtuózabb, egyre dúsabb díszítéssel egészíti ki. A
hagyományoknak megfelelően ezeket a darabokat csupán egyetlen lant
kíséri. A német és a németalföldi táncokat egybevontuk. Szerkesztési
szempontoktól vezérelve tettük egymás mellé Jacques Barbireau,
Tylman Susato, Claude Gervaise
darabjait. Susatónak a századvég talán egyik
legnépszerűbb tánca, a Bataille (Csata) itt valóban
csataként van előadva, a két hangszeregyüttes, a rézfúvósok, valamint a
dupla nádas fafúvósok, pommerek csapata áll szemben egymással,
mindkettő mögött dús ütőkísérettel. A páros lüktetésű táncot a kor
gyakorlatának megfelelően proporció követi.
A magyar táncok nem voltak ismeretlenek a XVI.
századi nyugat-európai kiadók körében. Phalčse-nál
Allemand de Ungrie-val, Jobinnál Passamezzo
Ungaróval, Dlugorainál Hajdútánccal találkoztunk. Heckelnél
Ungarischer Tanzcal, Németalföldtől Velencéig és Strassbourgtól
Danzigig sok forrásban bukkannak elő ezek a magyar táncok, legfőképp
három csoportjuk ismert: a hajdútánc, a passamezzo
ungaro és az ungaresca. A „Bátya,
bátya” kezdetű dal, mely egyike az első magyar népdaloknak,
sokkal korábbi időre mutat vissza. De ahogy az egész korai táncoknak
még hatásuk volt a reneszánszra, ugyanúgy a későbbi táncok, a magyar
zene esetében szervesen kapcsolódnak a reneszánsz korhoz. Az Ötödik
tánc hatodon, az Apor Lázár tánca, a Pajkos
tánc az 1680-as évekből való. A Bergamasca
a Vietórisz-kódexből szintén ebből az évtizedből
származik. De mert a török hódítás miatt egész zenei kultúránk 100-150
évet késett, ezek a darabok is inkább reneszánsz, mint barokk
jellegűek. A táncok feldolgozásakor bátran alkalmaztuk az úgynevezett
klasszikus, Európa-szerte ismert reneszánsz hangszerek mellett a népi
hangszereket is. A doromb, a kereplő Praetoriusnál
is szerepel. De nála, legnagyobb meglepetésünkre, azóta a csak
dzsesszben vagy csak a szimfonikus zenekarban használt ütőhangszereket
is felfedeztük. Ebben a korban viszont együtt használták őket. Fúvósok
között találjuk a töröksípot, a kettős sípot, vagy a magyar népi dudát,
a magyar nyenyerét, ez utóbbi kettő udvari hangszer volt
Nyugat-Európában.
Benkő Dániel és Czidra László
A Bakfark
Consortot
1972-ben alapítottuk. Akkor még kizárólag régi barokk muzsikát
játszottunk. Viszont ahhoz, hogy a reneszánsz és a barokk zenéjét még
hitelesebben tudjuk interpretálni és a már Bach, Beethoven és Bartók
zenéjét ismerő XX. századi zenehallgatóban az autenticiás érzetét
kelteni, repertoárunkat ki kellett szélesíteni. Így nem csoda, ha
együttesünk minden tagja a zenei élet más és más területén dolgozik: ki
népzenész, ki jazzmuzsikus, stb. Lemezeinken és koncertjeinken 80
egynéhány hangszeren játszunk.A Bakfark Consortot – kiegészülve
társzenészekkel, illetve a belőle alakult kisebb létszámú együttest – a
világ különböző országaiban Benkő Consort, illetve A
Céh néven ismerik. Hogy lemezünk változatosabb legyen, három
világhírű művészt kértünk fel közreműködésre: a japán származású, de
Hollandiában, a Hágai Zeneakadémián tanító Toyokiho Satoh-t,
a Studio der Frühen Musik (Early Music Quartet) egykori énekesét, Andrea
von Rammot, valamint a King's Singersből ismert Alastair
Thompsont.