Reneszánsz pop
Bakfark Consort


IMAGE

discogs.com

1985
Hungaroton SLPX 12575

1983
Hungaroton Stúdió




A

1 - Magyar táncok I.   [4:33]
a) Bergamasca
b) Chorea polonica
c) Proportio
d) Pajkos tánc
e) Tánc
f) Ötödik tánc hatodon
g) Apor Lázár tánca
h) Apor Lázár tánca (népi változat)
i) Apor Lázár tánca
j) Ötödik tánc hatodon

2 - Angol táncok és dalok   [10:06]
a) John ADSON: Intrada
b) John DOWLAND: My Lord Willobies Welcome Home
c) Antony HOLBORNE: Novel's Galliard
d) John BULL: A Gigge
e) John DOWLAND: Fine Knacks for Ladies
f) Thomas CHAMPION: Jacke and Jone
g) Anonymus: Drewries Accordes

3 - Olasz táncok és dalok   [4:47]
a) Giovanni GASTOLDI: Il prigioniero – Lo spensierato – Il fortunato
b) Orazio VECCHI: Imitatio

4 - Hans & Melchior NEUSIDLER: Táncok   [5:45]
a) Der Fuggerin Tanz
b) Hupff auff
c) Ein welscher tantzt
d) Proportio
e) Wascha mesa
f) Proportio
g) Der Juden Tantz


B

1 - Német és németalföldi táncok   [7:54]
a) Valentin HAUSSMANN: Gagliarda
b) Tylman SUSATO: Bataille – Proportio
c) Anonymus: Je ne scay pas comment
d) Anonymus: Je suis d'Alemagne
e) Jacques BARBIREAU: Schon lief
f) Claude GERVAISE: Branle I – Branle II

2 - Olasz dalok   [6:26]
a) Sigismondo d'INDIA: O che gradita
b) Claudio MONTEVERDI: Si dolce č’l tormento – La mia Turca

3 - Magyar táncok II.   [7:30]
a) Hajdútánc I
b) Bátya, bátya
c) Intermezzo
d) Hajdútánc II
e) Danza
f) Báthori-tánc
g) Chorea
h) Deutscher Tanz
i) Ungaresca






Bakfark Consort
Benkő Dániel

Kiss Ina Mária • alt (A/3)
Lugosi Melinda • szoprán (A/3)
Andrea von Ramm • mezzoszoprán (B/2)
Verebics Ibolya • szoprán (A/3)

Blazsó Sándor • basszus (A/3)
Kállay Gábor • tenor (A/3)
Alastair Thompson • tenor (A/2)
Zákányi László • tenor (A/3)


Babos Gyula • vihuela (A/1, 2, 4), orpharion (A/4)
Benkő Dániel • barokk gitár (A/1), gitár (A/1, 3, B/1, 3), lant (A/1-4, B/1-3), orpharion (A/2-4, B/1-3),
vihuela (A/3, 4, B/1, 3), antik cintányér (B/1)
ifj. Csoóri Sándor • duda (B/3)
Czidra László • szopraníno-furulya (A/1), szoprán-furulya (A/1-3, B/1, 3), alt-furulya (A/1, 4, B/1, 3),
tenor furulya (B/3), szoprán-görbekürt (A/1, 2, B/3)
Egressy Károly • harsona (A/2, B/1)
Éri Péter • töröksíp (B/3)
Gábor Júlia • basszus-görbekürt (A/1, B/3), tenor-dulcián (B/3), basszus-dulcián (A/2, 4, B/1)
Gergely György • trombita (A/2, B/1)
Harsányi Zsolt • alt-dulcián (B/1), tenor-dulcián (A/1, 4), basszus dulcián (A/1-4, B/1, 3), kereplő (A/1, B/1),
alt-furulya (A/2, B/1), tenor-furulya (B/1),
basszus-furulya (B/3), basszus-görbekürt (A/3, 4, B/3)
Hegedűs Sándor • szoprán-görbekürt (B/1)
Horváth Gusztáv • bőgő (A/1), kontrabasszus-viola da gamba (B/3)
Horváth Kornél • csörgők (A/1, 2), cabaza (A/1, 3, 4), köcsögdob (A/1, 4), csörgődob (A/2, B/3), kasztanyetta (A/2),
kolomp (A/2), fadob (A/3), indiai harangsor (A/3, 4, B/3), antik cintányér (A/4),
taps (A/4), konga (A/4, B/1), claves (B/1), cserépdob (B/3)
Hőna Gusztáv • harsona (A/2, B/1)
Izsák Marianna • klavichord (A/2, 3)
Kállay Gábor • tenor-furulya (A/4), basszus-furulya (A/2, B/1)
Karácsony János • köcsögduda (A/1), orpharion (A/1), gitár (A/4), taps (A/4), cintányér (B/1)
Klembala Géza • szoprán-görbekürt (A/3), alt-görbekürt (A/2), tenor-görbekürt (B/1), köcsögduda (A/2), tenor-furulya (A/4),
basszus furulya (A/3), béka (A/4), taps (A/4)
Kőszegi Imre • kisdob (B/1)
Lampert Elvira • diszkant-pommer (B/1)
Lévai Péter • nikolópommer (A/4), alt-görbekürt (B/1)
Lőrincz László • szoprán-görbekürt (A/1), alt-görbekürt (B/3), basszus-görbekürt (B/1), szoprán-furulya (A/2, 3),
alt-furulya (A/2, B/3), tenor-furulya (A/2, B/3), basszus furulya (A/3),
szopranínó-furulya (A/3)
Ökrös Oszkár • cimbalom (B/3)
Parov Nikola • gitár (A/1), ciszter (A/2, 4, B/3), ud (A/4), csörgődob (B/1), fadob (B/1)
Pászthy György • szopranínó-furulya (A/1, 3, B/3), szoprán-furulya (A/1-4, B/1, 3), alt-furulya (A/3, B/1), tenor-furulya (B/3),
basszus-furulya (A/1), töröksíp (A/1, B/3), nádsíp (A/2), pikoló (A/2), cabaza (A/4),
duda (B/3), kettőssíp (B/3)
Presser Gábor • csembaló (A/2)
Toyokiho Satoh • lant (A/2)
Solti János • csengettyűk (A/1), kereplő (A/1), csörgődob (A/1-3), chekere (A/1, B/3), claves (A/1, B/3), fadob (A/2),
kolomp (A/2), kasztanyetta (A/3), triangulum (A/3), antik cintányér (B/1),
nagydob (B/1), béka
Somorjai István • trombita (A/2, B/1)
Szabó László • trombita (A/2, B/1)
Szíjjártó Csaba • brácsa (A/1), citera (A/1), diszkant-fidula (A/1-4, B/1-3), hegedű (A/1, B/3), tekerőlant (A/1, B/3),
alt-viola da gamba (A/3, 4, B/3), doromb (B/3)
Tabányi László • brácsa (A/1), viola da braccio (B/3)
Georgios Tzotzoglu • ütőgardon (A/1), csörgődob (A/1, B/1), darabukka (A/1, B/3), antik cintányér (A/3), fadob (A/3),
cserépdob (A/3, 4, B/1), taps (A/4), triangulum (A/4),
köcsögdob (A/4, B/1)
Ujházy László • láncosbot (A/1), alt-pommer (A/1, B/1), alt-furulya (A/4, B/1), tenor-furulya (A/2, 3), basszus-furulya (A/2, 3),
kontrabasszus-furulya (B/3), alt-görbekürt (A/2), tenor-görbekürt (A/2, 3),
basszus-görbekürt (B/1), tenor-schalmei (A/3, B/1)
Zsoldos Béla • béka (A/1), triangulum (A/1), láncosbot (A/1, 2, B/3), cintányér (A/1, 3), csörgődob (A/1, 3, 4, B/1, 3),
köcsögdob (A/1, 4, B/3), cabaza (A/2), guiro (A/3), harangjáték (A/3, 4), fadob (A/4),
taps (A/4), vibrastep (A/4), kasztanyetta (A/1, B/3), üstdob (B/1)









Reneszánsz Pop

Reneszánsz és pop? Hogy jön össze ez a két, időben és térben oly távoli fogalom? Reneszánsz popváltozatban? Tehát bossanova vagy netalán diszkó-ritmussal láttuk el a reneszánsz kor egynéhány táncát? Ha ezt akartuk volna, akkor beatzenekarral elektromos hangszereken, szintetizátorokon játszanánk.

A mi szándékunk egyszerűen csak az volt, hogy az általunk tízegynéhány év óta pódiumon és lemezen játszott darabokból a legnépszerűbbeket, amelyek nekünk is a legjobban tetszenek, amelyek a mai közönségnek is, és amelyek a saját korukban is a legelterjedtebbek voltak, egymás mellé tegyük, és egy csokorban átadjuk a hallgatóknak.

A reneszánszot tágabb értelemben vettük, így John Dowland, aki már kortársa Monteverdinek, a nagy barokk mesternek, a lemezünkön még mindig reneszánsznak számít, hasonlóképpen Sigismondo d'India is. Németalföldi mestereket is idézünk, mint például Jacques Barbireaut, akinek a muzsikája és hatása átnyúlik a XVI. századra is. De visszafelé is tekintünk. A magyar táncok között XIV–XV. századi tánc is felbukkan. Tehát nem modernesített régi zenét játszunk, hanem igyekszünk a régi zenét modernül interpretálni.

A műsoron szereplő művek két csoportra oszthatók: magyar táncok és nyugat-európai muzsikák. A Neusiedler-tó (Fertő-tó) mellől Nyugat-Európába származott Neusidler-testvérek muzsikája a kettő közötti határesetet jelenti. Az ő életművükön látszik a leginkább a popnak, a népzenének és, mondhatjuk, a klasszikus zenének békés egymás mellett élése. Hans Neusidler éppúgy írt többszólamú fantáziákat, mint ahogy komponált leghétköznapibb, bizonyos körök által lenézett táncokat, utcazenéket (Gassenhauer), de írt olyan karakterdarabokat, mint cigánytánc, koldustánc, zsidótánc stb. Az itt felhangzó műveik feldolgozása fordítva történt, mint ahogy a reneszánszban szokás volt. Akkor ugyanis a 4 vagy 5 szólamú partitúrába, jobban mondva partitúrák nem lévén, a szólamkönyvekbe lejegyzett táncokat, a korabeli lantosok intavolálták: átírták saját hangszerükre és kidíszítették. A Neusidlerek viszont lantra írtak, és ezeket a lantra írt darabokat írtuk mi vissza többszólamra és a táncok karakterének megfelelően hangszereltük mind kelet-, mind nyugat-európai hangszerekre. Ezért senki se csodálkozzon, ha olyan hangszerek szólalnak meg, mint a töröksíp, a pommer, az avarkori kettős síp (első magyar hangszer), a kereplő stb.

Nyugat-Európa nagy kultúrcentrumainak zenéjéből egy-egy blokkra való szólal meg. Képviselve van ízelítőnek az Erzsébet-kor Angliája, Velence és Itália egyéb részei, Németország és a Németalföld is. Thomas Campion Jacke and Jone-ja popdarab. A feldolgozói a vidéki muzsikus „bandák” kissé szervezetlen játékát idézik. Antony Holborne ötszólamú Novel's Galliardja az Erzsébet-kor egyik legihletettebb darabja – utána más ritmizálással csembalón is felcsendül. John Dowland, a korszak egyik legnagyobbjának alkotásait madrigál és tánc képviseli. A táncot bizonyos Lord Willobies csatából való hazatérésére írta két lantra.

A XVI-XVII. század fordulóján Itáliában Orazio Vecchi és Giovanni Gastoldi művei a legnépszerűbbek. Rövid megszakítással a mai napig is tart népszerűségük. Nincs olyan kórus, nincs olyan hangszeres együttes, mely Gastoldi 3 vagy 5 szólamú Balettjeit ne játszaná és ne tartaná állandó repertoáron. Ritkábban szólalnak meg a néhány évtizeddel későbbi korok nagy művészeinek, Claudio Monteverdinek és Sigismondo d'Indiának darabjai. Előadásuk a szerzők által kiírt eredeti díszítésekkel is rendkívüli nehézségek elé állítják az előadót, az énekest. Hát még ha a kor gyakorlatának megfelelően, mint itt is, Andrea von Ramm strófánként egyre virtuózabb, egyre dúsabb díszítéssel egészíti ki. A hagyományoknak megfelelően ezeket a darabokat csupán egyetlen lant kíséri. A német és a németalföldi táncokat egybevontuk. Szerkesztési szempontoktól vezérelve tettük egymás mellé Jacques Barbireau, Tylman Susato, Claude Gervaise darabjait. Susatónak a századvég talán egyik legnépszerűbb tánca, a Bataille (Csata) itt valóban csataként van előadva, a két hangszeregyüttes, a rézfúvósok, valamint a dupla nádas fafúvósok, pommerek csapata áll szemben egymással, mindkettő mögött dús ütőkísérettel. A páros lüktetésű táncot a kor gyakorlatának megfelelően proporció követi.

A magyar táncok nem voltak ismeretlenek a XVI. századi nyugat-európai kiadók körében. Phalčse-nál Allemand de Ungrie-val, Jobinnál Passamezzo Ungaróval, Dlugorainál Hajdútánccal találkoztunk. Heckelnél Ungarischer Tanzcal, Németalföldtől Velencéig és Strassbourgtól Danzigig sok forrásban bukkannak elő ezek a magyar táncok, legfőképp három csoportjuk ismert: a hajdútánc, a passamezzo ungaro és az ungaresca. A „Bátya, bátya” kezdetű dal, mely egyike az első magyar népdaloknak, sokkal korábbi időre mutat vissza. De ahogy az egész korai táncoknak még hatásuk volt a reneszánszra, ugyanúgy a későbbi táncok, a magyar zene esetében szervesen kapcsolódnak a reneszánsz korhoz. Az Ötödik tánc hatodon, az Apor Lázár tánca, a Pajkos tánc az 1680-as évekből való. A Bergamasca a Vietórisz-kódexből szintén ebből az évtizedből származik. De mert a török hódítás miatt egész zenei kultúránk 100-150 évet késett, ezek a darabok is inkább reneszánsz, mint barokk jellegűek. A táncok feldolgozásakor bátran alkalmaztuk az úgynevezett klasszikus, Európa-szerte ismert reneszánsz hangszerek mellett a népi hangszereket is. A doromb, a kereplő Praetoriusnál is szerepel. De nála, legnagyobb meglepetésünkre, azóta a csak dzsesszben vagy csak a szimfonikus zenekarban használt ütőhangszereket is felfedeztük. Ebben a korban viszont együtt használták őket. Fúvósok között találjuk a töröksípot, a kettős sípot, vagy a magyar népi dudát, a magyar nyenyerét, ez utóbbi kettő udvari hangszer volt Nyugat-Európában.

Benkő Dániel és Czidra László



A Bakfark Consortot 1972-ben alapítottuk. Akkor még kizárólag régi barokk muzsikát játszottunk. Viszont ahhoz, hogy a reneszánsz és a barokk zenéjét még hitelesebben tudjuk interpretálni és a már Bach, Beethoven és Bartók zenéjét ismerő XX. századi zenehallgatóban az autenticiás érzetét kelteni, repertoárunkat ki kellett szélesíteni. Így nem csoda, ha együttesünk minden tagja a zenei élet más és más területén dolgozik: ki népzenész, ki jazzmuzsikus, stb. Lemezeinken és koncertjeinken 80 egynéhány hangszeren játszunk.A Bakfark Consortot – kiegészülve társzenészekkel, illetve a belőle alakult kisebb létszámú együttest – a világ különböző országaiban Benkő Consort, illetve A Céh néven ismerik. Hogy lemezünk változatosabb legyen, három világhírű művészt kértünk fel közreműködésre: a japán származású, de Hollandiában, a Hágai Zeneakadémián tanító Toyokiho Satoh-t, a Studio der Frühen Musik (Early Music Quartet) egykori énekesét, Andrea von Rammot, valamint a King's Singersből ismert Alastair Thompsont.





notes in english







Reneszánsz Pop (CD, 1997)